Már a kocsit is ismeri, ahogy kiszállok, érzem, hogy figyelnek, ha odanézek, látom, hogy a sok ló között magasra tartott fejjel, felém fordított fülekkel komolyan néz. TT ritkán mosolyog, hűvös arisztokrata.

A karám szélén még itt is nagy a sár, kalucsnit húzok, amit csak ledobok ahogy visszaértünk az istállóba. Zsebbe jutalomfalat, jó pár - mert lesznek "csókosok" is. Kikapcsolom a villanypásztort, jó kis kapu helyett csak pár drót az elrekesztő, de nem jönnek ki, mert nem akarnak kijönni, jó nekik együtt. Néhányan nyomogatják az itatót, pocsálnak. A vezetőszár végével körözve lépek be - na tünés - ismerik a szabályokat. A két még sötétszürke lipicai bakolgatva, pukizgatva vissza a sűrűjébe.